A gyertyák kialakulása fokozatosan alakult ki az évszázadok során. A kis lángja és kellemes fénye az emberiség történelmének szinte minden korszakában jelen volt. Az első gyertyaszerű tárgyakat már az ókori Egyiptomban is használták, ezzel megteremtve a legrégebbi fényforrást.
Az ókori Rómában a szurokból és rozmaringból készült rudakat használták gyertyaként. Az igazi áttörés, a modern gyertyakészítési folyamat a középkorban fejlődött ki. Az első viaszgyertyák a 13. században jelentek meg, melyek közvetlen elődjei a ma ismert viaszgyertyáknak. Egyes források szerint először az európai kolostorokban jelentek meg, ahol a viasz előállítása és a gyertyakészítés mesterségei elterjedtek, hozzájárulva ezzel a gyertyák szélesebb körű használatához.
A fanatizmus a 19. században indult el, amikor az ipari forradalom és a tömeggyártás megkezdődött, ezáltal a gyertyák elérhetőbbek lettek a lakosság számára. Ebben a korban a viasz és olaj alapú gyertyák terjedtek és a gyertya választása már nemcsak praktikus, hanem divatos kiegészítővé is vált az otthonokban.
A 19. és 20. században a gyertya gyártása tovább fejlődött, különféle formákban és illatokban jelentek meg. Innen pedig már csak egy lépésre volt, hogy a gyertyák otthonunk szerves részeivé váljanak. Ma már a gyertyák nemcsak világításra szolgálnak, hanem hangulatkeltő eszközként és otthoni dekorációként is számon tartjuk őket. Minden pillanathoz megválaszthatjuk általuk a számunkra megfelelő illatot, mellyel megteremtjük a kívánt hangulatot, érzést, rezgéseket.
A gyertya története gazdag és változatos, az egyszerű fényforrástól a művészi kivitelezésű, illatos és különleges formájú darabokig. E kis tárgyak hosszú utat tettek meg, hogy az otthonaink szerves részévé válhassanak, s elősegítsék otthonuk hangulatának egy új szintre való fejlesztését.